Az első bajnoki futam március harmincadikán volt, ahol már felállhattam a dobogó legmagasabb fokára, ami annyira jó érzés volt, hogy azóta minden erőmmel azon vagyok, hogy ezt a helyet ne kelljen másnak átadni!
Az idén már gőzerővel készültem a Közép Európa Kupára és a Világbajnoki Kupára is, aminek okán többször is kiutaztunk Ausztriába, a Burgerland-bajnokságra, hogy lássuk, mire vagyok képes idegen mezőnyben. Az első alkalommal a rajtgépnél húszan álltunk. Sokáig az élen motoroztam, de egy bukás miatt csak a negyedik helyen értem célba. Persze amikor kiderült, hogy a fele mezőny nagyobb volt nálam, már nagyon örültem az eredménynek, csak hát itt nem díjaznak korosztályonként. Ami azért rossz, mert így a négy, és kilenc éves kor közöttieknek együtt kell versenyezni, pedig a méret és a tapasztalatbeli különbségek igen nagyok.

Közép Európa Kupa

A háromfordulós verseny első futamait a csehek rendezték, ahol a nagyon jó időmérők után, a fő futamokban motorhiba miatt (leszakadt a gázbovden), csak a hatodik helyet tudtam megszerezni. A második forduló már itthon volt, Nyáregyházán, ahol első lettem a kicsiknél, és összetettben is a harmadik helyen végeztem. A harmadik forduló a Szlovákiában volt, ahol csak második lettem, de a kupasorozatok végére a pontszám alapján én lettem az első! Egyetlen rossz dolog van ebben, hogy a szlovákok nem díjaztak külön korosztályonként, amit nem nagyon értek, mert így nincs arról kupám, hogy miniben én vagyok a bajnok! Mindenhol külön értékelték a korosztályokat, csak pont a záró fordulón nem?!



(Kids-WM-Cup) Világ Kupa

Az első fordulót Ausztriában, Grosshöflein-ben rendezték, ahol a pálya nagyon kemény és poros volt. Én a harmincegy indulóból a negyedik helyen végeztem. A második forduló Németországban, Rottleben-ben került megrendezésre, Budapesttől 920 km-re. Az út nagyon fárasztó volt, de megérte elmenni! Itt már sajnos csak huszonhárom induló volt, de akik az első fordulóban előttem végeztek, egy kivétellel mind ott voltak! Ez a pálya sokkal jobb volt, egész nap locsolták, alig volt por, és nem is volt annyira veszélyes, mint az ausztriai. Itt már nem kellett időmérőt futni, mert az előző forduló alapján volt a rajtbesorolás. A három főfutamból mindenkinek törölték a legrosszabbat, ami nagyon jól jött, mert az első futamban egy rossz rajt után csak ötödik lettem. A második, és a harmadik futamban viszont már másodikként értem célba, így az egész kupasorozatot is a második helyen zártam! Arra még nagyon büszke vagyok, hogy a tizenegy német indulóból csak egy tudott megverni. Ezekről a versenyekről még annyit kell tudni, hogy az itthoni futamokon a könnyített, lerövidített pályákon, csak nyolc perc + két kört megyünk, az Európa, és a Világkupán viszont egész pályát, és tizenkét perc + két kört. Tehát ugyan annyit kell teljesíteni, mint a nagyoknak, csak a futamidő rövidebb.

Magyar Bajnokság

A 2003-as versenyszezon eredetileg nyolcfordulósra lett kiírva, amit később aztán tízfordulósra módosítottak, végül mégiscsak az első nyolc versenyt értékelték. Az első versenyt Bugyin rendezték, ahol a mini kategóriában mindkét futamban második lettem, de miután kiderült, hogy az első helyezett idősebb, már én állhattam a dobogó legmagasabb fokára. Az ezt követő futamokon is nyerő voltam, hat futam kivételével, amin kétszer motorhiba miatt, kétszer pedig a Miskolci időmérő futamon elszenvedett kulcscsonttörés miatt nem indulhattam. Majd a pannonhalmai két futamon, három héttel a baleset után, a még mindig sérült vállam miatt nem tudtam hozni a meg szokott formámat. A szerencsémnek köszönhetően azonban az előző futamokon szerzett pontelőny alapján a kihagyott futamok ellenére is meg tudtam nyerni a bajnokságot!

A 2003-as évem végeredménye:

Magyar Bajnok
Közép Európa Kupa kategória győztes
Világ Bajnoki Kupa II. helyezés